A negyedik és egyben utolsó nap nagy részét utazással töltöttük. A gyerekek korán keltek, gyorsan reggeliztek és 7 órakor már úton is voltak.

Erre a napra is több programot terveztünk, de a hőség és az előttünk álló több, mint 500 kilométeres hazaút miatt több programról is lemondtunk. A mai nap sarokkövét Kassát azonban nem hagyhattuk ki.

Kassa körülbelül 2 órára volt a szállásunktól így, hogy átmozgassuk magunkat megálltunk a tornagörgői vízesésnél. Érdekessége, hogy a település lakói véletlenül hozták létre miközben követ bányásztak házaikhoz, a víz pedig felszínre tört.

Tovább indultunk Kassa felé, ahol megtekintettük a székesegyházat és II. Rákóczi Ferenc sírját is. Honismereti vezetőnk sok apró részletre hívta fel a figyelmünk, amiket lehet másként észre sem vettünk volna a gazdagon díszített templomban.

Sajnos csak egy apró részletét láthattuk a városnak, a buszunk már várt ránk. Elbúcsúztunk vezetőnktől, Zoli bácsitól, akinek ezúton is köszönjük a munkáját. A gyerekek kaptak fél óra szabadidőt, amire igazán rászolgáltak. Hősiesen tűrték a hőséget és a kimerítő túrákat.

11 óra körül indultunk el Magyarország felé és késő délután érkeztünk meg Körmendre. Jutalomként a kitartásért és a jó magaviseletért, Dia néni, Zsuzsa néni és Bence bácsi úgy döntöttek, hogy útközben „meghívják vacsorázni” a gyerekeket.

Külön köszönet illeti sofőrünket, András bácsit is! A gyerekek sosem felejtik majd a buszos partikat a szállásra vezető utakon.